Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Tarsadalmi Parbeszedert Csoport /Grupul pentru Dialog Social – GDS/

1990. január 2.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága jan. 2-i közleménye beszámolt arról, hogy a bizottság dec. 31-én ülést tartott. Felszólalt Domokos Géza, Demény Lajos, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Lányi Szabolcs, Szász János és Tüdős István. Az Ideiglenes Intézőbizottság megállapította, hogy jól halad a szövetség helyi szervezeteinek megalakulása. Javasolta, hogy jan. 12-én az RMDSZ megyei elnökei üljenek össze tanácskozásra. Domokos Géza elnök beszámolt arról, hogy tájékoztatta Iliescu elnököt az RMDSZ megalakulásáról, céljairól, programpontjairól. Iliescu üdvözölte az RMDSZ megalakulását és megerősítette, hogy a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa intézményesen szavatolja a kisebbségi jogokat. Domokos Géza ismertette Horn Gyula külügyminiszterrel való megbeszélését, aki elmondta, a román vezetőkkel folytatott tárgyalásain megegyeztek a kolozsvári és a debreceni konzulátus újramegnyitásáról. Horn Gyula azt is elmondta hogy a magyar külügyminisztérium a kormány nevében nyilatkozatban üdvözölte az RMDSZ megalakulását és támogatja az RMDSZ dec. 26-i kiáltványban foglalt alapleveket és célokat. Horváth Andor, az Ideiglenes Intéző Bizottság szóvivője tájékozódó megbeszélést folytatott a Csoportosulás a Társadalmi Párbeszédért és a Nemzeti Parasztpárt képviselőivel. Corneliu Coposu, a Nemzeti Parasztpárt elnöke ismertette pártja nyilatkozatát. A kisebbségi jogegyenlőség programpontról kifejtette, hogy ebbe pártja beleérti a saját anyanyelven történő oktatást, a közigazgatásban a kisebbségek által lakott területeken a tisztviselők a kisebbség soraiból kerüljenek ki, illetve ismerjék annak nyelvét. ? Erdély-szerte megalakulnak a Magyar Demokrata Ifjúság helyi szervezetei, amelyek rövidesen országos tanácskozásra ülnek össze. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága 1990. január 2-i közleménye Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ Horn Gyula dec. 29-én tett villámlátogatást Bukarestben, ahol a román vezetőkkel tárgyalt. /MTI/A

1990. április 7.

A Grupul pentru dialog social nevű csoport, a 22 című lap kiadója megbeszélést szervezett a nemzetiségi kérdésről. A résztvevők megállapításaiból olvashatunk ízelítőt. Lőrincz László: a hetvenes évek Erdély "gyarmatosítását", elrománosítását jelentették, megtervezett százalékarány szerint kellett évente vagy ötévente növelni a románok számát. Mihai Sora közoktatásügyi miniszter: a román közösség sajnos nem hiszi, hogy a magyarok valóban csak iskolákat akarnak. Radu Popa történész: kétmillió embernek joga van saját egyetemhez. Gálfalvi Zsolt: "a románokba húsz éven át betáplálták faji felsőbbrendűségük, jóságuk, intelligenciájuk stb. mítoszát, miközben mi többiek ázsiai jövevényekké lettünk lefokozva." Pavel Campeanu: Erdély gyarmatosítása tény, de visszacsinálni már nem lehet, az erdélyi problémát nem a magyarok, hanem a Vatra Romaneasca kreálta. /Olló rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7., átvette az Ifjú Fórumból./

1990. november 8.

Több ellenzéki csoportosulás /köztük a Temesvár Társaság, a brassói November 15 Egyesület, a Társadalmi Dialógus Csoport/ megalakította a Polgári Szövetséget /Alianta Civica/. Az aláírók között van Ana Bladiana, Doina Cornea, Smaranda Enache, Gabriel Andreescu, Petre Mihai Bacanu, Octavian Buracu, Gabriel Liiceanu, Alexandru Paleologu, Mihai Sora, Stelian Tanase, Radu Enescu és Marian Munteanu. A Polgári Szövetség nov. 8-án sajtóértekezleten ismereti céljait. /Megalakult a Polgári Szövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

1992. augusztus 28.

A Polgári Szövetség Pártja /PAC/ és a Demokratikus Konvenció /DK/ felkéri a Romania Mare Párt vezetőit, foglaljanak állást vezetőjüknek, C. V. Tudornak a tévében, aug. 20-án elhangzott kijelentésével kapcsolatban, melyet a Romania Mare lap is közölt: két óra alatt be kell tiltani az összes románellenes csoportosulásokat: az RMDSZ-t, a Soros /Sörösnek írják/ Alapítványt és cinkosait, a PAC-t, a DK-t, a Társadalmi Dialógus Csoportot és a Romania Libera lapot. /Romania Libera (Bukarest), aug. 28., MTI/

1995. július 28.

Gabriel Andreescunak a Contrapunct júniusi számában megjelent tanulmányát /Merre vessük tekintetünket?/ olvashatjuk magyar fordításban. Valentin Stannal közösen tanulmányt írt Románia és a Moldovai Köztársaság kapcsolatáról. A tanulmány őszinte hangja heves ellenkezést váltott ki, kulturális szervezetek, Iliescu elnök, a Külügyminisztérium részéről, a sajtó a szélsőséges Romania Marétől az ellenzéki Romania Liberáig megbélyegezte írásukat. A tanulmányban azt hangoztatták, hogy a valamikori Nagy-Romániához tartozó területek kérdése ma nem elsődleges kérdés. Fontosabb a román-magyar kapcsolatok alakulásának kérdése. 1989 után nacionalista módszerekkel indítottak támadást a demokrácia ellen. A magyar érdekek támogatásával vádolták Corneliu Coposut és Doina Corneát /!/. Azt a magyart, aki 1990 márciusában megrúgta Mihaila Cofariut, tíz év börtönbüntetéssel sújtották, míg az a román, aki kiverte Sütő András szemét, egy évet kapott, felfüggesztéssel. Smaranda Enachét marosvásárhelyi "honfitársai" megfenyegették, hogy meglincselik, amiért megértésre szólította fel a román és magyar közösséget. Ilyen körülmények között, írja Andreescu, közbelépni becsületbeli ügy volt. Szembe kellett szállni a társadalom belső békéjét aláásó forgatókönyvvel. A Társadalmi Dialógus Csoport mindig a román-magyar találkozók csomópontja volt, a 22 című lap a szélsőségek elleni harc éllovasaként marad meg a történelemben, a legfontosabb politikai-jogi szakértői vizsgálat a kisebbségi jogokról az Emberi Jogok Központjának égisze alatt született meg. 1993-tól a szélsőséges nacionalista pártok bejutottak a kormányba, a Demokratikus Konvenció nacionalista lett, a parlamentben megszavazott törvények hátat fordítottak az európai érdekeknek. Gabrielescu hitet tett a magyar-román együttműködés mellett, erre lát Magyarországon őszinte hajlandóságot. Az RMDSZ - Gabrielescu szerint - "fetisizálta az önrendelkezést, a különböző autonómiaformákat, a magyar személyek vagy szervezetek jogainak és szabadságjogainak érvényesítése helyett." Szerinte a hangsúlyt a versenyre, a multikulturalitásra, a határ két oldalán élők kapcsolatainak maximális fokozására kellene tenni. /A Hét (Bukarest), júl. 28./

1997. április 18.

A bukaresti Grupul Pentru Dialog Social /Társadalmi Dialógus Csoport/ ápr. 18-án vitaestet rendezett a Bolyai Tudományegyetem ügyéről. Részt vettek: Paul Agachi, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke, számos tanár és diák, valamint a minisztérium képviselői. A vitát a 22 című román hetilap fogja közölni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

1997. április 18.

A bukaresti Grupul Pentru Dialog Social /Társadalmi Dialógus Csoport/ ápr. 18-án vitaestet rendezett a Bolyai Tudományegyetem ügyéről. Részt vettek: Paul Agachi, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke, számos tanár és diák, valamint a minisztérium képviselői. A vitát a 22 című román hetilap fogja közölni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

1997. május 5.

A Curierul National szerint a Társadalmi Dialógus Csoportja által áprilisban megrendezett vitaesten az a vélemény körvonalazódott a legvilágosabban, miszerint a BBTE szétválasztása két teljesen új oktatási intézmény létrejöttét eredményezné, ez pedig nagy anyagi költséggel járna, és hosszas, valamint bonyolult közigazgatási eljárásokat igényelne. A rendezvényen Serban Agachi kijelentette, hogy Bukarestből eltorzítva észlelik a kérdést, ezért lett volna hasznosabb, ha Kolozsváron rendezik a vitaestet. Kijelentette, hogy a román közösség nem ellenzi a magyar egyetem kérdését, "hanem a kérdés az, hogy lehet azt megvalósítani, hogy a jelenlegi egységet ne tegyük tönkre". Magyari-Vincze Enikő tanárnő az egyetemen belüli saját, külön struktúrák létesítésének lehetőségéről beszélt. Eugen Isbasoiu államtitkár kijelentette, "10-15 éven belül európai állampolgárok leszünk, tehát a tanulmányi bizonyítványokat el fogják ismerni függetlenül attól, hogy hol és milyen nyelven szereztük meg". /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 5., 81. sz./

1997. május 29.

A bukaresti 22 című, a Társadalmi Dialógus Csoport hetilapja 18. számában Andrei Marga történészprofesszor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora esszét szentelt az erdélyi szászok deportálásának. A román történetírásnak ez még fehér foltja. Margának az adta az alkalmat, hogy Münster egyetemének kutatói Georg Weber professzor irányításával 2300 oldalas, háromkötetes monográfiában dolgozta fel a még élő szemtanúk emlékeit /Címe magyarul: Az erdélyi szászok deportálása a Szovjetunióba, 1944-1949. Böhlau Kiadó, Köln, Weimar, Bécs/. A német kisebbségek deportálását a szovjet megszállók szervezték meg 1944 karácsonyától kezdődően Lengyelországban, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában és a balti államokban. A kutatások szerint mintegy 870 ezer németet hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunóba, akiknek a fele meghalt, nem térhetett haza. - Most kerültek napvilágra a romániai deportálások eddig ismeretlen kulisszatitkai is. 1944. szept. 12-én Románia egyezményt írt alá a kiugrásról és a fegyverszünetről, ez előírta a hitlerista szervezetek feloszlatását és a német állampolgárságú személyek deportálását. Román állampolgárságú németekről tehát nem volt szó, ennek ellenére a Sanatescu kormány 1944 októberében elkezdte az erdélyi szászok elhurcolását, a szovjet parancsnokság rendelkezésére bocsátotta őket, szám szerint 80 ezer személyt, köztük asszonyokat és kiskorúakat is. A Radulescu-kormány viszont - amerikai nyomásra - 1945. jan. 13-án tiltakozott állampolgárai deportálása ellen. A tiltakozásnak nem volt foganatja, de e momentumot megörökítik a német kutatók. Románia Állami Levéltárából rejtélyes módon eltűntek a szászok deportálásával kapcsolatos kormányhatározatok. Georg Weber professzor 1994-ben személyesen folyamodott az akkori államelnökhöz, Iliescuhoz, a másolatok beszerzéséért, valamint az 1944. decemberi és 1945. januári kormányüléseknek a deportálással kapcsolatos jegyzőkönyveiért, de udvarias elutasításban volt része. A monográfia szerzői felteszik a kérdést: "Mi késztethette Románia felelős tényezői arra, hogy a közvélemény előtt titokban tartsák a vonatkozó információkat? Ez az államra vet rossz fényt, mert széles teret nyújt nem éppen kedvező találgatásokra." /Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), máj. 29./

1999. július 1.

Jún. 30-án Bukarestben a Társadalmi Párbeszéd Csoport (Grupul pentru Dialog Social) székhelyén megbeszélést tartottak a Budapesti Nyilatkozat aláírásának 10. évfordulója alkalmából. Az összejövetel vendége, Molnár Gusztáv politológus - a Kolozsvári Nyilatkozat címen sajtóba szivárgott szövegváltozat szövegezője - többek között arról beszélt, hogy miként nyugati megyéi bevontatták Magyarországot a fejlett Európába, úgy Romániában Erdély lehetne e vonatnak a mozdonya. Hagyományai és fejlődési lehetőségei révén Erdély közelebb hozhatná Romániát az Európai Közösséghez. Az erdélyi lehetőségek kihasználásával felgyorsulna Románia euro-atlanti integrációja. Ez a Molnár Gusztáv által szóba hozott regionalizmus célja, nem pedig a román állam szétszabdalása, miként a nacionalista reakció szinte reflexszerűen állítja, valahányszor e kifejezés megjelenik. A rendezvényen a szervezők - Gabriel Andreescu, Mihai Berindei történész, a budapesti nyilatkozat több román aláírója - mellett számos neves értelmiségi, közéleti szereplő volt jelen. Az értekezlet végén nem fogadtak el semmilyen dokumentumot, hanem megegyeztek a fogalomtisztázó tanácskozás folytatásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2005. május 14.

A Társadalmi Párbeszédért Csoport és a Konrad Adenauer Alapítvány rendezésében tartottak Bukarestben „A magyar és német kisebbség a népi Európa szemléletében” címmel kerekasztal-megbeszélést. A rendezvény díszvendége a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, valamint a Német Demokrata Fórum alelnöke, Ovidiu Ganz parlamenti képviselő volt. Markó Béla az RMDSZ megalakulásának és fejlődésének néhány fontos pillanatát elevenítette fel, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ volt az a politikai alakulat, amely elsőként lépett be nemzetközi szervezetbe. 1993-ban az RMDSZ tagja lett az Európai Demokrata Szövetségnek (EDU), amely a későbbiekben az Európai Parlamentben legtöbb képviselővel rendelkező Európai Néppárttal fuzionált. Markó Béla jelezte, hogy jelenleg az RMDSZ az egyedüli jobbközép alakulat a parlamentben. A Pro Európa Ligát képviselő Smaranda Enache a hozzászólások alkalmával kijelentette, hogy Románia legeurópaibb, legjobb szerkezettel rendelkező politikai szervezete az RMDSZ. /Romániában egyedül. Sem nevet, sem programot nem változtatott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2006. március 6.

Dr. Lucian Turcescu (született 1966-ban, Pitesti-en) montreali teológus professzor az Adevarul bukaresti lapban március 4-én megjelent interjújában egyház, politika, nacionalizmus összefüggéseit taglalta kutatómunkája alapján, amelyet a kanadai Centre for Post-Communist Studies igazgatójaként végzett. Az interjúból: A kommunizmust megelőző időszakban a Román Ortodox Egyház /ROE/ viszonylagos kényelemben élt, mert az 1923-as alkotmány nemzeti egyháznak nyilvánította. A kommunisták uralomra jutása után azonban addigi igényei veszélybe kerültek, mígnem Iustinian Marina pátriárka révén a rendszer támogatójává váltak. A nacionalizmus kérdésében a ROE és Ceausescu sokszor ugyanazt a nyelvet beszélték. Egykori tisztek beismerték, hogy a Securitate 1960-tól kezdett együttműködni az ortodox egyházzal. – A fejlemények igazolták a Turcescu professzort. Például a Icoana din Adanc, a ROE lapja, 1997/1-es száma a románságra és az ortodox „nemzeti vallásra” veszélyes jelenségek közé sorolja a kisebbségeknek nyújtott olyan privilégiumokat, mint az anyanyelvű oktatás, egyetem, kétnyelvű feliratok stb. Evenimentul zilei, 1997. november 4. – cím: Papok ezrei a Securitate szolgálatában. Fényképpel és rövid életrajzzal az ortodox hierarchia hat személyisége szerepel a listán. Köztük van Bartolomeu Anania, a múlt hónapban Erdély metropolitájává választott főpap is. 1958-1964 között politikai elítéltként börtönben ült, ahol egykori cellatársai szerint besúgó volt. Szabadulása után egy évvel, a Ceausescu-rezsim őt küldte ki az Egyesült Államokba, hogy elfoglalja a detroiti ortodox püspökség székét. – Evenimentul zilei, 1997. november 19.: A Ceausescu-rendszer idején a ROE nem lépett fel műemléképületei védelmében, sőt szolgalelkűségében odáig ment, hogy Scornicesti-ben (a diktátor szülőfaluja) a templom falán megörökítették Ceausescu portréját is. – 22 (a Társadalmi Dialógus Csoport hetilapja), 1997. november 4.: Ion Moisin szenátor papokat sorolt fel, akik besúgókként börtönbe juttatták társaikat: „Teoctist pátriárka négy évtizeden keresztül a kommunista rendszer kollaboránsa volt.” – Romania libera, 1998. március 23.: Bogdan Ficeac főszerkesztő-helyettes: „Helyet adtunk a ROE és a Securitate együttműködését leleplező írásoknak, az egyháznak meg kell tisztulnia erkölcsileg.” – Romania Literara, 2002. április 10.: Mircea Mihaies: „Ha a mai őszentségek és őboldogságok nem volnának tegnapi securitate-rangokat viselő, alázatos közhivatalnokok, hajlamos lennék hinni a harácsoló-bürokrata ROE méltósággal vállalt küldetésében. De mióta ezek a politikai aktivistákká vedlett papok kezdtek kulcspozíciókat megkaparintani a román társadalomban, jön, hogy odakiáltsam nekik: Vade retro!” /Barabás István: A tömjénfüst árnyékában. Román Ortodox Egyház (ROE) kollaborálása a kommunista rendszerrel? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2006. március 13.

Harmincnál több neves civil szervezet és több mint háromszáz kiemelkedő személyiség felhívással fordult Basescu elnökhöz, s arra kérik, hogy ítélje el hivatalosan a kommunizmust. A felhívást Victor Rebengiuc a Temesvári Kiáltvány megszületésének tizenhatodik évfordulóján olvasta fel a Társadalmi Dialógus Csoport székházában. Az aláírók között van Doina Cornea, Ana Blandiana, Andrei Plesu, Constantin Ticu Dumitrescu, azok az ismert ellenállók, akik erkölcsi hitelt adnak a megkésett felhívásnak. Idén, január huszonötödikén az Európai Tanács határozatban szólította fel a volt kommunista blokk országait a kommunista diktatúra elítélésére. Constantin Ticu Dumitrescu, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke szerint a kommunizmus hivatalos elítélésére április 22-én kellene sort keríteni, azon a napon, amikor tizenhat esztendővel ezelőtt a bukaresti Egyetem téren megkezdődött Románia leghosszabb, ötvenkét napon és éjszakán át tartó kommunistaellenes tüntetése. /Kilin Sándor: Levegőt! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

2006. április 21.

Romániában a 2004-es kormányváltást követően váltak tevékenyebbekké a kommunizmus elítélését sürgető mozgalmak, elsősorban a még a választások előtt megalakult Koalíció Egy Tiszta Parlamentért nevű ernyőszervezet. Ezek élén a civil társadalom hangadó személyiségei álltak, többek között Sorin Iliesu, a Társadalmi Dialógus Csoport tagja, aki 2005 áprilisában Kiáltvány Romániáért címmel felhívást tett közzé, amelyben a kommunizmus perét szorgalmazta. Többek között ennek hatására hozta létre – kormányhatározat révén – a Tariceanu-kabinet 2005. december 21-én a Romániai Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézetet, amelynek élén Marius Oprea történész, a miniszterelnök tanácsadója áll. Romániában ez volt az első jelentős intézményes lépés a kommunizmus elítélése felé. Idén márciusban Sorin Iliesu és csoportja közvetlenül Traian Basescuhoz fordult azzal a kéréssel, hogy az államelnöki hivatal nevében, ünnepélyes keretek között, a parlament együttes ülésén felszólalva ítélje el a kommunizmust. Az elnök többször is elhárította a felkérést, mondván: mindaddig ezt a lépést nem teszi meg, amíg szakemberekből álló testület össze nem állítja a kommunizmus bűneinek „dokumentációját”. /Cs. P. T.: A „civil nyomás” tette meg hatását? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

2006. szeptember 6.

Egymás kezébe adták a kilincset szeptember 5-én a politikusok az átvilágítótestület (CNSAS) székházában. A testület meghallgatta Rodica Stanoiu szociáldemokrata szenátort, egykori igazságügyi minisztert is, aki annyit mondott, megfigyelési dossziéja volt a Szekuritáténál. A testület meghallgatta Dan Constantin Mocanescu független parlamenti képviselőt is, aki bevallotta, hogy 1989 előtt jelentést írt egy romániai származású külföldi állampolgárról. Hangsúlyozta azonban, hogy nem írt alá együttműködési nyilatkozatot. Sorin Antohi neves román történész, a budapesti Közép-Európai Egyetem (CEU) tanára, a Társadalmi Párbeszédért Csoport (GDS) egyik legaktívabb tagja elismerte, hogy együttműködött az egykori kommunista titkosrendőrséggel. Barátai és ismerősei egy részéről írt jelentéseket 1976 és 1982 között. Az együttműködési nyilatkozat zsarolás hatására született, miután a Szekuritáté az iskolából való kirúgással és börtönbüntetéssel fenyegette meg – állította Sorin Antohi. /Fall Sándor: CNSAS – szembesítés a dossziék titkaival. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./

2006. október 19.

A képviselőház elnökéhez fordult több befolyásos civil szervezet, és arra kérték Bogdan Olteanut, hogy küldje vissza az alsóház jogi bizottságához a Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozásáról szóló törvénytervezetet. Az Academia Catavencu Sajtófigyelő Ügynökség, a Pro Demokrácia Egyesület, a Freedom House romániai kirendeltsége, a Társadalmi Párbeszédért Csoport, a Független Újságírás Központja, a Temesvár Társaság, illetve a Román Akadémiai Társaság vezetői levelükben kifejtették: alkalmazhatatlanná vált a tervezet azt követően, hogy a képviselőház jogi bizottságában a honatyák gyökeresen megváltoztatták a törvény szövegét. Az RMDSZ az emberi jogok sérülésére hivatkozva nem támogatja a kormány által előterjesztett szövegváltozatot. /-or-:/Macovei Feddhetetlenségi Ügynökségét civil szervezetek támogatják. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

2007. május 8.

81 éves korában elhunyt Octavian Paler író-újságíró. 1971-1983 között a Romania Libera főszerkesztője volt. Az 1989-es események után ugyanannak a napilapnak a tiszteletbeli igazgatója. Útinaplóval, művészetkritikával, esszékkel és regényekkel jelentkezett. 1989 után többedmagával megalapította a Társadalmi Párbeszédért Csoportot (GDS), illetve a Polgári Szövetséget (Alianta Civica). /Meghalt Octavian Paler. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2007. május 17.

Bányai Péter politikai elemző szerint egy fokkal rosszabb a helyzet, mint azt a legborúlátóbb forgatókönyvek előrevetítették. Egyértelmű, hogy Traian Basescu győz, ez a győzelem pedig erős legitimitást fog adni az államfőnek. Basescunak sikerült maga mögé állítani Amerikát, az Európai Unió pedig félszájjal ugyan, de szintén őt támogatja. Washington motivációja egyértelmű: Basescu a garancia arra, hogy Románia továbbra is hű gyarmat marad, nem vonja ki csapatait Irakból. Bányainak az a benyomása, hogy Amerika valamit ígérhetett cserébe az uniónak, és Európa pedig legyintett az egész román csetepatéra. A román elit – kevés kivétellel – teljes mellszélességgel kiállt Basescu mellett. Patapievicitől Tismaneanuig, a Társadalmi Párbeszéd Csoporttól (GDS), a 22-es lap körüli társaságig. Csak Renate Weber és Doina Cornea maradt józan, állapította meg Bányai, aki az értelmiség újabb árulásáról beszélt. Bányai szerint a szekusok kemény magja összefogott az „antikommunista, nyugatbarát elittel”. /Székely Kriszta: Rosszabb a helyzet, mint gondoltuk… Referendum előtti beszélgetés Bányai Péter politikai elemzővel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2007. június 27.

Puskás Bálint alkotmánybírói kinevezését kifogásolja több emberjogi szervezet. A bukaresti sajtótájékoztatón, amelyet az Academia de Advocacy, a Freedom House, a Társadalmi Párbeszéd Csoport, a Polgári Szövetség, a Temesvár Társaság tartott, az Országos Feddhetetlenségi Tanácsba (OFT) meg az alkotmánybíróságba javasolt, illetve kinevezett személyeket kifogásolták. Elmondták, hogy mind Puskás Bálint, mind az RMDSZ által az OFT-be javasolt Pete István rajta volt a Tiszta Parlamentért Koalíció 2004-ben kiállított feketelistáján (Verestóy Attilával együtt). Puskás Bálint esetében feltették a kérdést: hogyan lehet alkotmánybíró olyan személy, aki szövetkezeti jogászként dolgozott, semmiféle polgári vagy büntetőjogi gyakorlattal nem rendelkezik, nem dolgozott az igazságügyben? /Szekeres Attila: Kiből lehet alkotmánybíró!? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./

2007. július 19.

A Társadalmi Párbeszéd Csoport Bukarestben szervezett összejövetelt a következő témakörrel: Az RMDSZ – az elvek és a politikai fejlemények között. „... az, hogy az RMDSZ felkínál egy helyet európai parlamenti választási listáján Tőkés Lászlónak, nem jelent doktrináris kompromisszumot... ” A vitát Radu Filipescu és Armand Gosu vezette, és arra Markó Béla, az RMDSZ elnöke mellett meghívást kapott Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, illetve Anton Niculescu külügyi államtitkár. A megbeszélésen Markó Béla tisztázta: az, hogy az RMDSZ felkínál egy helyet európai parlamenti választási listáján Tőkés Lászlónak, nem jelent doktrináris kompromisszumot. Nem tagadta, hogy a magyar közösség „mérsékeltje” és radikálisai” közös célt követnek, csupán a kérdésfelvetés tekintetében vannak közöttük különbségek. Markónak azt is meg kellett magyaráznia, miért támogatta az RMDSZ a 2004-es választásokon Adrian Nastasét, illetve miért szavazott idén Traian Basescu államfő felfüggesztésére. A jelenlevők mindkét döntést meggondolatlannak minősítették. Markó az első kérdésre azzal érvelt, hogy az RMDSZ ily módon akarta biztosítani a kisebbségeket támogató, 2000–2004 között hozott intézkedések folytonosságát. A második problémára vonatkozóan hibának mondotta az államfő felfüggesztési folyamatának beindítását, de hozzátette, Basescut büntetni kellett alkotmánysértéseiért. A magyarok pedig azért maradtak távol a referendumról, mert egyrészt nem akartak az RMDSZ ajánlásával ellentétesen szavazni, másrészt pedig nem értettek egyet az RMDSZ álláspontjával. Az RMDSZ döntését azonban egyik esetben sem lehet hibásnak nevezni – tette hozzá. /B. T. : GDS-kérdésözön az RMDSZ-hez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

2009. március 2.

Koalícióba tömörülve lépnek fel Tőkés László EP-képviselő kezdeményezésére a kommunizmust elítélő és vizsgáló intézetek, civil szervezetek a Prágai Nyilatkozat romániai támogatása, valamint a hamarosan parlamenti vitára kerülő új büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása érdekében – tájékoztatott Marius Oprea, a Kommunizmus Romániai Bűntényeit Vizsgáló Intézet igazgatója (IICCR) Bukarestben, a koalíció tagjainak egyeztetése után. Oprea elmondta, a Btk.-t úgy szeretnék módosítani, hogy a kommunista rendszer bűncselekményei emberiesség elleni tetteknek minősüljenek, és ezáltal elévülhetetlenek legyenek, továbbá közösen szeretnének fellépni az olyan törvénytervezetek elfogadásáért, mint például a volt szekus tisztek nyugdíjának csökkentése. Kiemelte, ő maga is részt vesz azon a március 18-án az Európai Parlamentben tartandó nyilvános meghallgatáson, amelyet Tőkés EP-képviselőként szervez a Prágai Nyilatkozat elfogadásáért. Cristian Pirvulescu, a Pro Democratia Egyesület elnöke szerint, „ha a nyilatkozat EP-határozattá válna, az alapján a román törvénykezésben számos módosítást lehetne bevezetni, és elkezdődhetne Romániában is a kommunizmus bűnöseinek számonkérése”. Tőkés hangsúlyozta, a Prágai Nyilatkozat arra hívja fel a figyelmet, hogy meg kell szüntetni a kettős mércét a fasizmus és kommunizmus viszonylatában, a fasizmus bűnöseihez hasonlóan a kommunizmus bűnöseit is el kell ítélni. Megerősítette: a nyugat-európai politikusok, akárcsak a bukarestiek, lezártnak tekintik a kommunizmus ügyét, ezért szorgalmazta a koalíció létrehozását. Annak tagjai között szerepel többek közt az IICCR, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság, a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Országos Intézet, a Pro Democratia Egyesület és a Társadalmi Dialógus Csoport. Kiábrándítónak nevezte Tőkés László, hogy Traian Basescu államfő nem fogadta őt február 27-i, bukaresti látogatásán, ami nem először fordul elő. Egyben javasolta, hogy az 1989-es események huszadik évfordulójára rendezett temesvári megemlékezést Sólyom László magyar köztársasági elnök és Traian Basescu közös védnökségével tartsák. /O. M.: Elítélnék a kommunista bűnösöket. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2009. december 11.

„Húsz év elteltével még nem történt meg az igazi rendszerváltás, de a Mózes által vezetett zsidók is csak negyven évi vándorlás után érkeztek az Ígéret Földjére” – élt a bibliai hasonlattal Tőkés László a december 9-én Bukarestben tartott értelmiségi kerekasztalon. A Társadalmi Párbeszédért Csoport (Grupul pentru Dialog Social) által a rendszerváltás huszadik évfordulója alkalmából tartott megbeszélésen Tőkés az 1989-es események tanulságairól beszélt. Boros Zoltán bukaresti újságíró hozzászólásában emlékeztetett arra, hogy a médiában, az 1989. december 22-én felszabadult Román Televízióban már az első percektől kezdve megkezdődött a forradalom kirobbanása helyszínének, Temesvárnak, valamint Tőkés László szerepének elhallgatása. /Félúton az Ígéret Földje felé. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998